Írások

„Akik családi házban élnek és a családi házba nincs bejegyezve semmilyen gazdálkodó szervezet (Kft, Bt, egyéni vállalkozó…) azok számára a kéményseprés ingyenes. A családi házakhoz a kéményseprő akkor megy, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglalt. A gazdálkodó szervezetek – egyéni vagy társas vállalkozás – tulajdonformától, mérettől és tevékenységi körtől függetlenül kötelesek a székhelyként, telephelyként, vagy fióktelephelyként bejegyzett ingatlan égéstermék-elvezetőjét ellenőriztetni, szükség szerint tisztíttatni. Ezt a 2015. évi CCXI. törvény írja elő, amely a kéményseprőipari tevékenységről rendelkezik" - foglalta össze a Pénzcentrum megkeresésére a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OFK) Kommunikációs Szolgálata.

Milyen feladatokat végez el a kéményseprő ellenőrzés során? Tovább olvasom

Munkavégzés során (tüzelőberendezéstől függetlenül) a tüzelőberendezéshez tartozó összekötő elem - amennyiben roncsolás mentesen szét- és összeszerelhető, vagy rendelkezik ellenőrző/tisztítóidommal - ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása a feladat.
Az égéstermék-elvezető berendezés alsó ellenőrzési pontján való átjárhatóság vizsgálata, valamint a kitorkolláson- padlástéri tisztítónyíláson amennyiben van- keresztül esetleges szennyeződések eltávolítása, kéményjárat, béléstest szemrevételezéssel történő ellenőrzése, szükségszerinti tisztítása.
Gázüzemű tüzelőberendezés esetén tüzeléstechnikai méréseket szükséges elvégezni, a tüzelőberendezés működése közben.
Nyílt égésterű tüzelőberendezések esetén ellenőrzésre kerül a tüzelőberendezés megfelelő égési levegő utánpótlásának megfelelősége.
A feladatok elvégzése után teljeskörű dokumentáció – elsősorban az ingatlannal tulajdonos, használó adatainak ellenőrzése, változások dokumentálása - (minden pontos műszaki adat az égéstermék-elvezető berendezésről) elkészítése kerül kiállításra. Amennyiben feltárt hiányosság, hiba található, jelezzük a használó felé.

Miből áll a 4 évenként kötelező műszaki felülvizsgálat? Tovább olvasom

Műszaki felülvizsgálat során (tüzelőberendezéstől függetlenül) a tüzelőberendezéshez tartozó összekötő elem - amennyiben roncsolás mentesen szét- és össze szerelhető vagy rendelkezik ellenőrző/tisztítóidommal - ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása a feladat.
Az égéstermék-elvezető berendezés alsó ellenőrzési pontján való átjárhatóság, valamint a járat alsó keresztmetszetének méretének vizsgálata, valamint a kitorkolláson- padlástéri tisztítónyíláson amennyiben van- keresztül kamerás vizsgálattal a kéményjárat, béléstest szemrevételezéssel történő ellenőrzése, esetleges szennyeződések eltávolítása, valamint a felső ellenőrzési pontnál keresztmetszet méretének megállapítása.
Gázüzemű tüzelőberendezés esetén tüzeléstechnikai méréseket szükséges elvégezni, a tüzelőberendezés működése közben.
Továbbá nyílt égésterű tüzelőberendezések esetén ellenőrzésre kerül a tüzelőberendezés megfelelő égési levegő utánpótlásának ellenőrzése. Túlnyomásos, zárt rendszerű égéstermék-elveztő berendezések esetén (pl. kondenzációs kazánok kéményei esetén), a fent leírtakon kívül, tömörség vizsgáló műszerrel a béléscső nyomástömörségének vizsgálata történik.
A feladatok elvégzése után teljeskörű dokumentáció – elsősorban az ingatlannal tulajdonos, használó adatainak ellenőrzése, változások dokumentálása - (minden pontos műszaki adat az égéstermék-elvezető berendezésről) elkészítése kerül kiállításra. Amennyiben feltárt hiányosság, hiba található, jelezzük a használó felé.

Szén-monoxid – a csendes gyilkos Tovább olvasom

A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető!

A tüzelőberendezések használatával összefüggő veszélyek között kiemelt helyet foglal el a szén-monoxid-mérgezés. Egy szén-monoxid-érzékelő felszerelése után nagyobb biztonságban tudhatja otthonát és szeretteit, azonban fontos tudnia, hogy az érzékelő önmagában nem akadályozza meg a mérgező gáz kialakulását, csupán jelzi annak jelenlétét.

A huzat (gravitációs) elven működő kémények esetében miért van melegben égéstermék visszaáramlás? Nem működő szilárd tüzelésnél kellemetlen koromszag érezhető, viszont működő gázkészülékeknél erősen mérgező szén-monoxid kerülhet a lakótérbe! Ajánlott szén-monoxid vészjelző felszerelése és a kémények, tüzelőberendezések évenkénti ellenőrzése tisztítása!

Hogyan jön létre a mérgező gáz?

Ahol nyílt égésterű eszközzel fűtenek, főznek, vagy melegítenek vizet, ott ezek az eszközök mind-mind a nekik helyet adó helyiség levegőjét használják az égéshez. Ha nem jut elég levegőhöz a berendezés, akkor – legyen bármennyire jó huzata is a kéménynek – ott az áramlás megfordul és visszaáramlik az égéstermék. Emiatt tökéletlen égés alakulhat ki és másodpercek alatt veszélyes mennyiségű szén-monoxid jön létre.

Fontos tudni, hogy nem csak a gázzal működő berendezések okozhatnak szén-monoxid-mérgezést. A kandallóval, cserépkályhával, olajkályhával, vegyes tüzelésű kazánnal fűtők ugyanúgy veszélyeztetettek, hiszen minden, nyílt égéstérrel működő eszköz forrása lehet a mérgező gáznak.

Hogyan előzheti meg a szén-monoxid kialakulását?

A nyílt lánggal égő tüzelő-, fűtő-, vízmelegítő és főzőeszközök telepítését bízzuk szakemberre!
A nyílt lánggal égő berendezések a szoba levegőjét használják az égés során. Biztosítsuk ezek levegő-utánpótlását!
Évente tisztíttassuk ki és vizsgáltassuk felül a nyílt lánggal működő eszközöket!
Tegyük lehetővé, hogy a kéményseprő el tudja végezni az idöszakos ellenőrzést!
Az ajtók, ablakok cseréjénél ügyeljünk rá, hogy legyen résszelőző az újonnan beépített, jól záródó nyílászárókon!
Az elszívó és a nyílt lánggal égő berendezés együttes működése is hozzájárulhat a szén-monoxid kialakulásához.
Az esetek fele a fürdőszobában történik, mert azok légtere általában kicsi, így a vízmelegítő gyorsan elhasználja az égéshez a szoba levegőjét. A szellőzőrácsot soha ne takarjuk le, vagy szüntessük meg!

Hova telepítse az érzékelőt?

A szén-monoxid a levegőnél alig könnyebb gáz, ezért jól elkeveredik a szoba levegőjével. Az érzékelőket mindig fejmagasságban helyezzük el. A nyílt lánggal működő eszköztől mintegy másfél méteres távolságra célszerű elhelyezni, hogy az a legnagyobb biztonságot nyújtsa. Fontos, hogy az érzékelő ne a szoba sarkában kapjon helyet, a sarkoktól 10-20 centiméter távolságban helyezzük el az eszközt. Ha a hálószobába helyezzük az érzékelőt, akkor a fekvő helyzetben lévő fejünk magasságához telepítsük. Az alábbi linken található érzékelők megfelelő biztonságot nyújtanak a katasztrófavédelem szakembereinek véleménye szerint: a biztonságos CO-érzékelők listája

Mit tegyen, ha megszólal az érzékelő?

A készülék használati utasításának áttanulmányozását követően már meg tudjuk állapítani, mikor ad vészjelzést az érzékelő. Ha ezt meghalljuk, azonnal hagyjuk el a lakást és hívjuk a 105-ös, vagy 112-es segélyhívó számot. Ha valaki eszméletét vesztette, azonnal vigyük a sérültet szabad levegőre. Ha a saját testi épségünk veszélyeztetése nélkül le tudjuk kapcsolni a tüzelő-fűtő berendezést és ki tudjuk a lakást szellőztetni, ezeket is tegyük meg

Szavatossági idő

A szén-monoxid-érzékelőknek szavatossági ideje van. A szén-monoxid-érzékelő ellenőrzését csak a teszt gombbal végezzük el. Ne tartsuk autó kipufogójához és ne fújjuk le cigarettafüsttel, mert az így elvégzett „házi teszt” tönkreteheti az érzékelőt. Az érzékelőt a hétéves élettartama után le kell cserélni.

Jótállás

A garancia a hátlap rápattintásától számított hét évig, de legkésőbb a készülékre írt lejárati dátumig érvényes. A garanciát a jótállási jegyen található elérhetőségen lehet érvényesíteni. Panasz esetén a készüléket bevizsgálják és szükség esetén cserélik.

Madarak és kisállatok a kéményben Tovább olvasom